Tiszacsomai Honfoglalási Emlék- és Szoborpark

Kárpátalja területén már korábban is tártak fel a honfoglalás idejéből származó sírokat, ám a tiszacsomai lelet valamennyinél gazdagabb. Az itt feltárt X. századi temető sírjaiból szablyák, szablyakardok, nyílvesszők, íjmerevítő csontok, női ékszerek, edények kerültek elő. A temető sírjai sorokat és jól elkülöníthető csoportokat alkotnak. A temetkezési szokások a kutatók számára egyértelművé tették, hogy itt egy határvédő X. századi magyar közösség nyughelyére bukkantak. Az ő feladatuk az ország északkeleti kapujának megvédése volt. A honfoglalás kori temető és a közeli korabeli település egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Árpád vezetésével megérkező magyarok nem csupán átvonultak a vidéken, hanem megtelepedve itt számos települést is létrehoztak.

1986-ban és a rákövetkező 1987-es esztendőben egy kemerovói régész, Viktor Bobkov és csoportja Tiszacsoma határában 26 sírt tárt fel.1993 és 1999 között az Ukrán Nemzeti Egyetem archeológusai, Balaguri Eduard és Kategorisko Vjacseszlav vezetésével további 78 sírt tártak fel. A több mint 1 000 esztendős temető északi részén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdeményezésére 1996-ban emlékparkot létesítettek. A honfoglalási emlékművet Csirpák Viktória beregvidéki képzőművész készítette el.  2000-ben az emlékparkban felavatták Árpád vezér szobrát, a magyarországi Frech Ottó és Szabó József alkotását. 2001 őszén pedig ugyanitt Szent István szobrának a felavatására került sor. A park létrehozóinak terve szerint az emlékhely a jövőben további szobrokkal bővül majd.