Gerényi körtemplom (rotunda)

Ungvártól keletre, a város határától alig 1 kilométernyire fekszik, közigazgatásilag Ungvárhoz tartozik. A település két nevezetes műemléke a várrom és a görög katolikus körtemplom (rotunda). A templom középső tere hatszögletes, felül tamburos kupolában folytatódik.

A központi térhez eredetileg hat boltozott, félköríves fülke csatlakozik, amelyek közül a keleti nagyobb a többinél. A délnyugati oldalon álló félköríves fülke külső falán befalazott kapuzat maradványa látható, valószínűleg régen itt volt a templom főbejárata. A kapuzat félköríves záródású. A rotunda külső átmérője 8,5 méter, homlokzatát mintás párkány díszíti. Ablakai közül eredeti formájában csak a középső résablak maradt meg, déli ablakait átalakították. A tambur hat egyforma nagyságú ablaka azonban eredeti formájában maradt fenn. A gerényi templomot páratlan művészi értékű freskók díszítik, melyeket 1360 körül festettek, mégpedig egységes ikonográfiai rendszer szerint. A freskókat Drugeth György Ung-megyei főispán, országbíró megrendelésére festették, valószínűleg itáliai iskolázottsággal rendelkező művészek.

A keleti és az északkeleti apszis félkupolájában fennmaradt freskó az Urat és a Trónoló Máriát ábrázolja, alatta három keleti fülke oldalfalain két sávban Krisztus életének legfontosabb eseményei láthatók: Angyali üdvözlet, Jézus születése, Királyok imádása, Betlehemi gyermekek meggyilkolása, Menekülés Egyiptomba, a kis Jézus Simeon karjaiban, Utolsó vacsora, Olajfák hegye, Péter és Kajafás, Krisztus Pilátus előtt, Krisztus megostorozása, Kálvária, Jézus feltámadása, Mária megkoronázása, Krisztus Márta házában.

A két nyugati fülkében négy szent György, Katalin, Erzsébet és Ilona, valamint két püspök képe kapott helyet.

A templomhajóban a diadalív baloldalán keretelt falképekben az Angyali üdvözlet és a Köpenyes Madonna, jobboldalán a Kálvária látható. A főapszisban Krisztus az Élet könyvével. Ezek a képek valószínűleg a XV. század második felében készültek.

A gerényi görög katolikus templom valamennyi freskója, képe az alakok rendkívül plasztikus megmintázásával, szerkezetük tisztaságával tűnik ki. Nem véletlen, hogy a Magyar Műemlékvédelmi Bizottság korán felismerte a gerényi templom, különösen freskóinak művészettörténeti jelentőségét, értékét és Sztehlo Ottó műtörténészt bízta meg azok restaurálásával. Egyidejűleg helyreállították a körtemplom eredeti tetőszerkezetét is.